Rekviem az elfeledett tatai áldozatokért
2010.10.20.

 

A baji sortűzben 1956-ban elesett fiataloknak állítanak emlékművet a baji laktanyánál 2010. október 26-án 16:30 órai kezdettel a Történelmi Vitézi Rend tatai csoportjának kezdeményezésére. Az emlékművet Wittner Mária avatja fel, aki 13 évet töltött börtönben forradalmi tevékenysége miatt miatt.

A korabeli tatai eseményekre Dinga László, önkormányzati képviselő, a Történelmi Vitézi Rend tagja jól emlékszik, hiszen diákként szemtanúként élte át a forradalom napjait. A történteket így idézte fel: 1956. október 27-én, egy szombati napon egy teherautónyi bányászfiatal állt meg a tatai Kristály szálló mellett. Itt és a tiszti klubban működött ugyanis a forradalmi bizottság akkoriban. Az autó és utasai később tovább indultak a baji laktanyához, hogy fegyvert kérjenek. A laktanyában elutasító választ kaptak, s amikor békésen távozni akartak, kinyílt a kapu. Ekkor gépágyúval és golyószórókkal a teherautóra lőttek a laktanyából. Nyolcan azonnal meghaltak és sokan megsebesültek.

- Megtaláltuk egyikük halotti anyakönyvi kivonatát, mely bizonyítja, hogy ez így igaz – tájékoztatott Dinga László. Ő volt Némedi Varga László, egy kiskőrösi származású férfi, aki Bajon bérelt lakást és feltehetően a laktanyával szemben levő növényvédő állomás dolgozója volt. A sebesülteket a tatai kórházba szállították, a kórlapokat megsemmisítették a többi halotti anyakönyvi kivonattal együtt.

Az áldozatok a következők voltak: Égető Ernő József, született 1936 Szeged, Jakab Ferenc, született 1926 Szelce, Knáb Vilmos János, született 1939 Domoszló, Kovács Lajos, született 1922 Hatvan, Kovács Lajos, született 1929 Megyehíd, Kovács Nándor, született 1929 Felsőgalla, Némedi Varga László, született 1938 Kiskőrös, Sorok Gyula, született 1932 Sopron.

A későbbi hivatalos álláspont szerint nem sortűz történt, hanem a felkelők kezében gránát robbant, ám Némedi Varga László most megtalált halotti anyakönyvi kivonatán kézírással ez áll: „A halál oka gépágyú okozta szívroncsolás”. A bányászokat még a forradalom idején Tatabányán díszsírhelyre temették, mely azóta nem lelhető fel.

- Rendünk megkereste Schunder Tibort, Baj polgármesterét azzal a kéréssel, hogy állítsunk ezeknek a fiatal mártíroknak egy emlékkövet, hiszen ők nem fegyveres harcban vesztették életüket, hanem mondhatni legyilkolták őket. Pozitív fogadtatásra találtunk, s egy szép süttői kőből Laborc Éva fiatal szobrász tervezésével készült el az emlékmű. Avatására várunk mindenkit! – hívta fel a figyelmet Dinga László vitézi hadnagy.

 

Vissza