Elhunyt Prof. Dr. vitéz Lengyel Alfonz művészettörténész, régész és muzeológus, szakíró
2016.03.11.
|
94 éves korában, sarasotai otthonában (Florida) hunyt el Prof. Dr. vitéz Lengyel Alfonz m.kir. hadnagy, nyá. honv. alezredes, 56-os szabadságharcos, ny. egyetemi tanár, a a New York Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Vitézi Rend tb. székkapitánya. Gödöllőn született 1921. október 21-én. A miskolci minorita gimnáziumban érettségizik. 1944-ben végez a M. Kir. Ludovika Akadémián. A solti hídfőben századparancsnokként súlyosan sebesül a szovjet erőkkel vívott védőharcokban. Bár a veszprémi hadikórház orvosa menthetetlennek ítéli, és operáció helyett az utolsó kenetet kapja Mindszenty József veszprémi püspöktől, súlyos sérüléséből mégis felépül, ám 50%-os hadirokkant lesz. Egész életében hordozza ennek emlékét a jobb vállában egy repesz-szilánk formájában. 1948-ban elvégzi a miskolci jogakadémiát, de doktorálni már nem engedik. Megbélyegzett horthysta B-listásként csak az Első Magyar Cérnagyárban alkalmazzák géptisztítóként. Beiratkozik a bölcsészkarra, ahol művészettörténetet és régészetet hallgat. Később a magyar püspöki kar vezetőjének, Mindszentynek a kérésére, mint előadót felveszik a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba a Múzeumok, Levéltárak és Tudományos Intézetek költségvetési előadójának. A kommunista hatalomátvétel után államellenes vádakkal letartóztatják, veréssel, vízbefojtással kényszerítik Mindszentyt terhelő hamis vallomástételre, sikertelenül. Magánzárkájában - hogy életben tartsa magát – három éven át az egyetemi tananyagot ismételgeti magában. Sztálin halála után három évi kényszermunkát vájárként, embertelen körülmények között tölt a várpalotai szénbányákban. |
1956. szeptember elsején szabadul a hatéves rabságból. A forradalom napjaiban fegyverrel harcol, majd a fegyverszünetben megalapítja a Keresztény Világnézetű Magyar Politikai Foglyok Szövetségét. Szintén ezekben a történelmi napokban Mindszenty hercegprímás megbízza őt és a Rókus Kórház plébánosát, hogy szervezzék újjá az Actio Catholicát, a XI. Pius pápa által kezdeményezett és több országban létrejött lelkiségi mozgalmat. December 24-én, szenteste hagyja el Magyarországot.
Az Egyesült Államok befogadja. Magyar diplomáival nem tud érvényesülni, sírásó lesz kaliforniai Oak Hill Memorial Parkban, hétvégén pedig iskolát takarít, de hét hónap múlva már beiratkozik a San Jose Állami Egyetemre, ahol művészettörténészi fokozatot szerez. Ezt követően Párizsban, a Sorbonne-on summa cum laude doktorál. Régész karrierje során feltárja többek között Nagy Konstantin császár palotáját Jugoszláviában a mai Szerbia területén, Kína első császárjának kincseskamráját, Jing Di Han császár terrakotta katonáit, és vezető régészként irányítja Karthágó romjainak feltárását Tunéziában. Egyetemeken tanít Párizsban, Heidelbergben, Kína és az Egyesült Államok különböző egyetemein, és régészeti iskolát alapít és vezet Kínában (Xian), megteremti a ma már világszínvonalú kínai régészet alapjait. Egyetemi előadásain rendszerint a magyar kultúrát és művészetet is bemutatja.
A Vitézi Rendnek saját érdeme alapján lesz tagja, később székkapitánya. A Vitézi Rend arany fokozatú érdemkeresztjének birtokosa. Vezető tisztségviselője számos magyar világszervezetnek és szabadságharcos szervezetnek. Tudományos és szabadságharcos életútját a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével ismerik el. Végakarata szerinti temetése Budapesten lesz a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, amelynek időpontja egyelőre még nincs meghatározva.