Turulszobrot avattak a felvidéki Nána községben
2016.08.25.

A Béres házaspár kezdeményezésének és anyagi támogatásának köszönhetően, a Csemadok nánai alapszervezete közreműködésével, illetve a Bethlen Gábor Alap további támogatásával történelmi emlékjelet, Turulmadár-szobrot avattak augusztus 21-én a Párkány melletti Nána község emlékparkjában. Vitéz Csák Attila szobrászművész alkotásának avató ünnepségén annak fővédnöke, Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője mondott beszédet, s díszőrséget álltak a Történelmi Vitézi Rend tagjai.

„Él a magyar mindörökké, sosem veszhet el! Turulmadár őrzi népét, most is ránk figyel“ – olvashattuk a vasárnapi ünnepség meghívójában. A kultúrház melletti emlékparkban az esősre forduló időjárás ellenére sokan gyűltek össze. A jelenlevőket – többek között Csáky Pál fővédnököt, Kiss Balázst – Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosát, a Béres házaspárt, Vitéz Csák Attila szobrászművészt, Vitéz Erdélyi Takács István törzskapitányt és bajtársait, a visegrádi Szent György Lovagrend képviselőit, Molnár Dezső helyi polgármestert, az MKP képviseletében Szigeti Lászlót, Farkas Ivánt és Bólya Szabolcsot, továbbá Popély Gyula történészt, valamint több felvidéki és magyarországi település küldöttségét, illetve a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselőit Dániel Erzsébet, a Csemadok nánai alapszervezetének elnöke köszöntötte. Mint hangsúlyozta: ez a történelmi emlékjel a magyarság élni akarásának szimbóluma, amellyel a nánaiak tisztelegni akarnak dicső őseink emléke előtt, s egyben hozzájárulni ahhoz, hogy a sokáig bűnös népnek nevezett magyarság visszanyerje önbecsülését.

Az ünnepi szónoklatot az esemény fővédnöke, Csáky Pál tartotta, aki beszéde elején kijelentette: augusztus huszadika kapcsán az ünnepi szónokok által felsorolt politikusi-történelmi tettek - államalapítás, a közigazgatási rendszer és az egyházszerkezet kialakítása - felidézésének köszönhetően kicsit jobbnak és értékesebbnek érezhetjük magunkat, mint máskor, tehát ilyenkor nagyon jó magyarnak lenni.

Az ünnepségen Sárai Balázs (Szőgyén) Veres Péter Ha nem lehetsz szálfa, Morvai Barbara (Nána) pedig Wass Albert Hontalanság hitvallása című versét mondta el. Pálmai József (Dömös) történelmi dalokkal, Vecserka Péter (Párkány) tárogatószólóval, Vadkerti Imre (Gúta) pedig Kormorán-dalokkal és az István, a király rockopera részleteivel emelte a rendezvény nívóját. Molnár Dezső polgármester Nána önkormányzata, lakossága és az egész felvidéki magyarság nevében köszönetet mondott a nagy álom teljesülését anyagilag segítő Béres házaspárnak és az ünnepség sikeréért munkálkodóknak, hogy az elkészült művel erősítik a magyarságtudatot.

Béres József magánvállalkozó elmondta: nejével, Máriával együtt azért tartotta fontosnak a Turul-szobor elkészítésének támogatását, mert a kultúrház melletti emlékparkban egy Országzászló-torzó volt, megvolt a talapzata, látszódott a zászló rúdja, de így nem volt teljes ez az emlékmű. „Bár arra felkerült az I. és II. világháborúban elesett embertársaink névsora, az mégis negatív üzenetet sugallt. Szerettük volna azt pozitív üzenettel felruházni. A feleségemnek jutott az eszébe, hogy a magyar megmaradást jelképező szép Turul-szobrot kellene a tetejére feltenni“ -- fogalmazott.

Béres József azt is elárulta, hogy Molnár Dezső polgármester kezdettől fogva pozitívan viszonyult a szoborállítás ötletéhez, s aktívan közreműködött a szoboravató ünnepség megvalósításában. A Csemadok nánai alapszervezete pedig a budapesti Bethlen Gábor Alap szerény anyagi támogatásával együtt járult hozzá tervünk kivitelezéséhez. "Mi választottuk ki a szobor elkészítőjét, vitéz Csák Attila képzőművészt, aki a magyarországi Páty községben él. Hozzá a Szent György Lovagrend közreműködésével jutottunk el, és nagyon légedettek vagyunk a kész emlékművel“.

Csák Attila saját bevallása szerint ez a Turulmadár a magyar lelkiséget képviseli. "Karmaiben Attila kardját tartja, hiszen a hagyomány szerint egy turul hozta el Attila vezér kardját. A madár szárnyának fesztávolsága 2 méter és 3 centiméter. Számomra ez mindenképpen az anyaországban és határokon túl élő magyarság összetartozását jelképezi, nagyon fontos esemény az, hogy a Felvidéken Turul-szobrot avatunk. Korábban Magyarország-szerte több kisebb méretű Turul-szobromat avatták fel, amelyek közül legfontosabb a lakóhelyemen, Pátyon felállított művem. Ennek a nánai megbízásnak azonban nagyon örültem, mert ide egy impozáns, nagy méretű madarat kértek, és szívesen tettem eleget e kérésnek“.

A példa és üzenet értékű ünnepség meglepő aktusaként a Szent György Lovagrend kitüntetésben részesítette a legutolsó élő nánai leventét, a 93 éves Böjti Flóriánt. Többen koszorúkat helyeztek el az emlékjelnél, végül a jelenlevők közösen elénekelték a Himnuszt.

Forrás: Hírek.sk, - miskó -

 

 

Vissza