Száz éve alakult meg a Vitézi Rend A Vitézi Rend létrehozásának gondolata Horthy Miklós kormányzóhoz kötődik, aki valószínűleg már 1919-ben, a Szegeden megalakított ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként, ezt követően pedig az általa szervezett Nemzeti Hadsereg fővezéreként intézkedhetett az előkészületekről. Megbízására testvéröccse, Horthy Jenő, az újonnan megválasztott Nemzetgyűlés képviselője 1920 tavaszán tárgyalásokat folytatott a Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezetőivel. Az ezen időszakban kialakított, kormányzói jóváhagyást elnyerő koncepció (amely tulajdonképpen a Vitézi Rend alapelveit tartalmazta) lényegi pontjai az alábbiak voltak:
Az alapvetések elfogadása után Börcsök Andor igazságügyminiszteri jogtanácsos kapott megbízást a vitézi telekről szóló jogszabály megszerkesztésére. A tervezet kormányzói jóváhagyása után 1920. augusztus 29-én a Budapesti Közlönyben hirdették ki az 1920. évi 6650. M.E. rendeletet (az ún. alaprendeletet). Még az előkészítés időszakában utalás hangzott el Teleki Pál miniszterelnök 1920. július 22-i parlamenti bemutatkozó beszédében: "... szándékunk van a háborúban tanúsított vitézséget is jutalmazni azáltal, hogy vitézi telkeket létesítünk...". Néhány nappal a kihirdetés előtt, 1920. augusztus 20-án, a kormányzó felhívással fordult az ország földbirtokosaihoz, hogy vitézi telkek céljára ingyenes adományként földterületeket bocsássanak rendelkezésére. Az ezer holdon felüli birtokosokat a vármegyék főispánjain keresztül kiemelten is megszólította. A rendelet – amelyet később a Nemzetgyűlés törvényileg is jóváhagyott- többek között rögzítette, hogy a telket a „feddhetetlen honfiak” részére az államfő adománylevéllel adományozza, elidegenítési/terhelési tilalom alatt áll, továbbá az elsőszülöttség rendjén alkalmas örökösre (várományosra) száll át. A megadományozott közszolgálatokra köteles, amelyek teljesítésére esküt tesz. Felügyeletükre és a közszolgálatok irányítására, számonkérésére Vitézi Szék alakul, amelynek elnökét (a vitézek főkapitányát) a széki tagok választják meg. A kezdeti időszakban még Vitézi Intézmény néven emlegetett Vitézi Rend megalapítása további kiemelkedő aktusának számít a kormányzó 1920. szeptember 25-én kelt legmagasabb kézirata, amelyben - Teleki Pál miniszterelnök ellenjegyzésével - kinevezi az Országos Vitézi Szék tagjait és az ugyanaznap a kormányzó személyes elnökletével megtartott első széki ülés. A budai királyi palota Mátyás-termében összeülő széktagok egyhangúlag ajánlották fel Horthy Miklósnak az elnöki tisztet, mivel a vitézi telkek intézménye a kormányzó kezdeményezéséből született meg. A felkérést az államfő azzal a feltétellel fogadta el, hogy a Vitézi Szék legyen az az intézmény, melynél a protekció semminemű formája nem érvényesülhet. A vitézi szervezet megalapításával egy új, a trianoni határok közé szorított államhoz hű társadalmi osztály született. A földhöz juttatott vitéz faluja vezető rétegébe emelkedhetett, átlépve azon a szigorú kasztrendszeren, amely a korabeli Magyarországot jellemezte, az állam pedig számíthatott a jelentős tömegbázisú, harcedzett és nemzeti érzelmű vitézekre, akik szükség esetén útját állják egy újabb bolsevista forradalomnak. Az alapításról és az új köztestületről maga a kormányzó Emlékirataim c. könyvében így ír: (…) Hogy ebben a vonatkozásban célunkhoz közelebb jussunk, megalapítottam a vitézi rendet. Ebbe felvettük mindazokat az erkölcsileg kifogástalan magyarokat és magyarul érző más származásúakat, akik a legmagasabb katonai vitézségi kitüntetéseket kiérdemelték. Minden felavatott vitéz igényjogosult lett „ vitézi telekre”, amely mintegy 15 kataszteri holdra terjedt, továbbá házra, istállóra, két lóra és egy tehénre. A vitézi rendnek azok a tagjai, akiknek már volt birtokuk, azt, vagy annak megfelelő részét vitézi telekké alakíthatták. A vitézi telket és címet az elsőszülött fiú örökölte, az adományozott telek és minden tartozéka az első három évben adótól és minden egyéb tehertől mentes volt; csak azután vette kezdetét a birtok mérsékelten megállapított ellenértékének 30 vagy még több évre megállapított törlesztése. Kereken mintegy 3.000 ilyen vitézi telek került kiosztásra, s az ezek megműveléséhez szükséges eszközök költségét részben az állam viselte, részben pedig erre a célra tett adományok és bizonyos háborús emlékérmekért fizetett csekély díjak fedezték. -vSGY- Vitéz Majthényi István alhadnagy (Esztergom) avatási díszoklevele (1922)
Esküminta vitéz Tóth János kiskátéjában saját névbejegyzésével (1924)
Vitéz Szabó János t. őrmester (Tata) nyilatkozata a neki adományozott vitézi telekről (1927) |
|