Száz éve alakult meg a Vitézi Rend
2020.08.07.

A Vitézi Rend létrehozásának gondolata Horthy Miklós kormányzóhoz kötődik, aki valószínűleg már 1919-ben, a Szegeden megalakított ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként, ezt követően pedig az általa szervezett Nemzeti Hadsereg fővezéreként intézkedhetett az előkészületekről. Megbízására testvéröccse, Horthy Jenő, az újonnan megválasztott Nemzetgyűlés képviselője 1920 tavaszán tárgyalásokat folytatott a Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezetőivel. Az ezen időszakban kialakított, kormányzói jóváhagyást elnyerő koncepció (amely tulajdonképpen a Vitézi Rend alapelveit tartalmazta) lényegi pontjai az alábbiak voltak:

  • A világháborúban magukat kitüntetett személyeket jutalmazni kell, de olyan módon, hogy az az örököseire is kihasson.
  • A jutalom legalkalmasabb formája az elidegeníthetetlen (hitbizományos) földbirtok-adomány.
  • Az adományt a frontszolgálatban kiérdemelt arany vagy I. osztályú ezüst vitézségi érmek tulajdonosai kaphatják. Továbbá „polgári tisztesség, becsület és józanság” tekintetében kifogás alá nem esnek, „becstelen bűncselekményt” nem követtek el.

Az alapvetések elfogadása után Börcsök Andor igazságügyminiszteri jogtanácsos kapott megbízást a vitézi telekről szóló jogszabály megszerkesztésére. A tervezet kormányzói jóváhagyása után 1920. augusztus 29-én a Budapesti Közlönyben hirdették ki az 1920. évi 6650. M.E. rendeletet (az ún. alaprendeletet).

Még az előkészítés időszakában utalás hangzott el Teleki Pál miniszterelnök 1920. július 22-i parlamenti bemutatkozó beszédében: "... szándékunk van a háborúban tanúsított vitézséget is jutalmazni azáltal, hogy vitézi telkeket létesítünk...".

Néhány nappal a kihirdetés előtt, 1920. augusztus 20-án, a kormányzó felhívással fordult az ország földbirtokosaihoz, hogy vitézi telkek céljára ingyenes adományként földterületeket bocsássanak rendelkezésére. Az ezer holdon felüli birtokosokat a vármegyék főispánjain keresztül kiemelten is megszólította. A rendelet – amelyet később a Nemzetgyűlés törvényileg is jóváhagyott- többek között rögzítette, hogy a telket a „feddhetetlen honfiak” részére az államfő adománylevéllel adományozza, elidegenítési/terhelési tilalom alatt áll, továbbá az elsőszülöttség rendjén alkalmas örökösre (várományosra) száll át. A megadományozott közszolgálatokra köteles, amelyek teljesítésére esküt tesz. Felügyeletükre és a közszolgálatok irányítására, számonkérésére Vitézi Szék alakul, amelynek elnökét (a vitézek főkapitányát) a széki tagok választják meg.

A kezdeti időszakban még Vitézi Intézmény néven emlegetett Vitézi Rend megalapítása további kiemelkedő aktusának számít a kormányzó 1920. szeptember 25-én kelt legmagasabb kézirata, amelyben - Teleki Pál miniszterelnök ellenjegyzésével - kinevezi az Országos Vitézi Szék tagjait és az ugyanaznap a kormányzó személyes elnökletével megtartott első széki ülés. A budai királyi palota Mátyás-termében összeülő széktagok egyhangúlag ajánlották fel Horthy Miklósnak az elnöki tisztet, mivel a vitézi telkek intézménye a kormányzó kezdeményezéséből született meg. A felkérést az államfő azzal a feltétellel fogadta el, hogy a Vitézi Szék legyen az az intézmény, melynél a protekció semminemű formája nem érvényesülhet.

A vitézi szervezet megalapításával egy új, a trianoni határok közé szorított államhoz hű társadalmi osztály született. A földhöz juttatott vitéz faluja vezető rétegébe emelkedhetett, átlépve azon a szigorú kasztrendszeren, amely a korabeli Magyarországot jellemezte, az állam pedig számíthatott a jelentős tömegbázisú, harcedzett és nemzeti érzelmű vitézekre, akik szükség esetén útját állják egy újabb bolsevista forradalomnak.

Az alapításról és az új köztestületről maga a kormányzó Emlékirataim c. könyvében így ír: (…) Hogy ebben a vonatkozásban célunkhoz közelebb jussunk, megalapítottam a vitézi rendet. Ebbe felvettük mindazokat az erkölcsileg kifogástalan magyarokat és magyarul érző más származásúakat, akik a legmagasabb katonai vitézségi kitüntetéseket kiérdemelték. Minden felavatott vitéz igényjogosult lett „ vitézi telekre”, amely mintegy 15 kataszteri holdra terjedt, továbbá házra, istállóra, két lóra és egy tehénre. A vitézi rendnek azok a tagjai, akiknek már volt birtokuk, azt, vagy annak megfelelő részét vitézi telekké alakíthatták. A vitézi telket és címet az elsőszülött fiú örökölte, az adományozott telek és minden tartozéka az első három évben adótól és minden egyéb tehertől mentes volt; csak azután vette kezdetét a birtok mérsékelten megállapított ellenértékének 30 vagy még több évre megállapított törlesztése. Kereken mintegy 3.000 ilyen vitézi telek került kiosztásra, s az ezek megműveléséhez szükséges eszközök költségét részben az állam viselte, részben pedig erre a célra tett adományok és bizonyos háborús emlékérmekért fizetett csekély díjak fedezték.

-vSGY-

Vitéz Majthényi István alhadnagy (Esztergom) avatási díszoklevele (1922)

 

Esküminta vitéz Tóth János kiskátéjában saját névbejegyzésével (1924)

 

Vitéz Szabó János t. őrmester (Tata) nyilatkozata a neki adományozott vitézi telekről (1927)

Vissza