Vezérőrnagy, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja.
Az első világháborúban a cs. és kir. 83. gyalogezred századparancsnoka. A Monarchia legmagasabb kitüntetését századosként érdemli ki az ujsciei ütközetért ((Viszloka-torkolat, 1914 okt. 3.) és a Bukowe-Berdó (Kárpátok) fegyvertényéért mint főhadnagy a szombathelyi 83. gyalogezredben.
1921-ben végez a budapesti Hadiakadémián. A kárpátaljai hadműveletben Nagyszőllős és Körösmező elfoglalását vezényli, amiért megkapja a Magyar Érdemrend Középkeresztjét hadiszalagon, a kardokkal. A második világháborúban a "Mária Terézia" 1. honvéd gyalogezred parancsnoka, majd a szabadkai 13. gyalogos hadosztály parancsnoka.
1945. februárban nyugdíjazzák, 1945-ben igazolják.