Horthy Miklós 1919-ben

Altengernagy, császári és királyi kamarás, Magyarország Kormányzója, a magyar királyi honvédség Legfelsőbb Hadura, a Vitézi Rend Főkapitánya.

A Horthy-nemzetség ősei valószínűleg Aranyosszéken és Kolozs vármegyében éltek, mint szabad székelyek s az erdélyi reformáció kezdetétől a református hitet követték. A család tagjai vitézségükkel és hősi erényeikkel tüntek ki, s ez úton nagyobb adománybirtokokat nyertek Erdélyben.

Horthy Miklós Kenderesen, 1868. június 18-án született. Apja, Horthy István a kenderesi birtokot és annak központját saját birtokainak cseréje és felesége hozománya révén alakította ki. Nyolcévesen a debreceni református kollégiumban folytatja Kenderesen elkezdett tanulmányait.

Szigorú nevelése érdekében később egy soproni német nyelvű gimnáziumba iratják, majd szülei ellenállását legyőzve, Fiumében a Tengerészeti Akadémián folytatja tanulmányait.

Huszonkét évesen Horthy zászlós a Saida fedélzetén két év alatt beutazza az egész világot. Perfekt német tudása mellett megtanul horvátul, angolul, franciául és olaszul.

1901-ben feleségül veszi Purgly Magdolnát, egy Arad megyei katolikus birtokoscsalád leányát. Házasságukból két fiú és két leány születik. Ferenc József császár és király Horthy korvettkapitányt 1909. novemberében személye melletti szárnysegédnek nevezi ki. Csaknem 5 évig tart szolgálati ideje a bécsi Hofburgban. A császár közelében sok mindent tanul, ami később, mint Magyarország kormányzójának hasznára válik.

Az első világháború kitörésekor háborús szolgálatra jelentkezik. Különböző hajók parancsnokaként teljesít szolgálatot és a Monarchia szempontjából sikeres hadműveleteket irányít. Sikeresen töri át az antant blokádját Otrantónál, majd a Cattarói-öbölnél. 1918. február 27-én altengernaggyá és az osztrák-magyar haditengerészet parancsnokává nevezik ki. Ebben a minőségében reá hárul az a keserves feladat, hogy a fegyverletételt követően 1918. november 3-én átadja flottáit a zágrábi Horvát Nemzeti Tanácsnak.

Visszavonul kenderesi birtokára. Itt éli meg Kun Béla és bandájának terrorját, majd az ország teljes káoszba döntését. Engedelmeskedve a nemzet hívó szavának, Horthy 1919. június 6-án Szegedre érkezik: megszervezi a Nemzeti Hadsereget, melynek élén 1919. november 16-án bevonul Budapestre. Határtalan lelkesedéssel fogadja az egy évig tartó lidércnyomásos, szörnyű lázálomból derengő eszméletre tért Budapest a csapatai élén bevonuló fővezért.

A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklós altengernagyot a Magyar Királyság kormányzójának választja. A trianoni békediktátum idején, 1920. június 4-én Magyarország gazdasági tekintetben az összeomlás szélén áll.

Egyéni tragédiák millióit tetézi az országos lelki és anyagi össszeomlás. Bányáink, iparvidékeink, köz- és vasúti infrastruktúránk, épített kultúránk, tudományos és oktatási intézményeink, műemlékeink, egészségügyi, kulturális és jóléti intézményeink hosszú sora. Határvonalak által kettészelt városok, falvak és családok, utak és vasutak, melyek nem vezetnek sehova, gyógyszer nélküli kórházak, tanítók nélküli iskolák, vezetők nélküli közösségek szenvedik a példátlan összeomlást. Menekülők százezrei özönlik az új, éhező Csonka-Magyarországba. Az új határokon túl rekedt magyar tömegeket a csehek népszámlálási trükkökkel, kitelepitésekkel, deportálásokkal próbálják eltakarni, míg a románok, de különösen a szerbek a fizikai eltüntetést gyakorolják. Mai politikusok számára elképzelhetetlen nehézségekkel kell megküzdenie a kormányzónak és a kormánynak.

Szívós, kitartó munkával helyreállítja Csonka-Magyarország tekintélyét és sikeresen konszolidálja azt. Visszaadja a Trianon utáni magyarság nemzeti önbecsülését és soha, egy percre se mond le arról a szándékáról, hogy a magyar nemzetet újra egyesítse.

A kormányzó látogatása a visszatért Pécsett, 1921.

A forradalmi hangulat véget értével a belső politikai élet a nagy nemzeti érdekek eszméi körül kezd kikristályosodni. Az érdeklődés homlokterébe a gazdasági kérdések kerülnek s éreztetni kezdi hatását a nemzetre kényszerített, átkos békediktátum. A gazdasági újjáépítés pénzügyi akadályai mégis elhárulnak, kormánya népszövetségi kölcsön felhasználásával megszünti az inflációt, sikerül tartósan helyreállítani az állami költségvetés egyensúlyát. A külföld bizalma nemsokára újjáéled hazánk iránt s a gazdasági és társadalmi konszolidáció nemcsak az állam belső tekintélyét állítotja vissza, hanem jelentősen megerősíti külpolitikai helyzetünket is.

Történeti és nemzeti hagyományaink szellemében a nemzeti ideálok szolgálatára megalapítja a Vitézi Rendet. A Vitézi Rend által, mint mondotta: "új csillagok gyúlnak ki a magyar égen és új őrszemek állanak fel a csonka ország földjén".

A háborús hősök megjutalmazása - vitézavatás a Margitszigeten, Budapest 1926. június 20.

A nemzetegyesítés támogatására szövetségesekre van szüksége. Mivel a környező kisantant-államok Franciaország és Nagy-Britannia felé orientálódnak, továbbá a meggyőződéses antikommunista Horthy számára a Szovjetunió pedig nem jöhet szóba partnerként, mindössze Olaszország és Németország marad meg potenciálisan támogató szándékú nagyhatalomnak. Az I. bécsi döntés értelmében részleges revízióra került sor a Felvidéken. A revíziós tárgyalásokat Magyarország kezdeményezi, Hitler és az angol kormány között Mussolini közvetít. A revíziót az angolok, a franciák és a németek írják alá egyhangúlag. Ezt követően a magyar haderő megszállja Kárpátalját is. Igyekszik elszigetelődni a német befolyástól: a II. világháború kitörésekor Magyarország megtagadja, hogy a Wehrmacht Lengyelország felé menet áthaladjon a magyar területen. Emellett nagyszámú lengyel menekültet enged át Jugoszlávia felé. Egy részük azonban Magyarországon maradt, ahol anyanyelvükön oktatási lehetőséget biztosítanak számukra. 1940-ben a II. bécsi döntés részleges revíziót hoz Erdélyben: a Partium északi részei és a Székelyföld visszatér a magyar hazába. 1941-ben sor kerül a Bácska, a Muraköz és a Dráva-háromszög visszaszerzésére is.

Bevonulás a visszatért Nagyváradra 1940. szeptember 6-án

folytatás következik

Vissza