Testőr altábornagy, 1927-1936 között a Magyar Királyi Testőrség parancsnoka. 1902-1904 között a cs. és kir. 39. gyalogezrednél szolgál, ennek állomásai Debrecen, Nagyvárad, Temesvár. 1904-1918 között a cs. és kir. 52. gyalogezredben szolgál. Három alkalommal sebesül meg. 1916-1918-ig a 36. hadosztály rohamzászlóalj parancsnoka. Az 1918. június 16-tól 30-ig lefolyt harcokban a Dél-Tirolban vívott ütközetben vitéz öntevékeny magatartásával tűnik ki. Hegyessy századost, megmaradt 4 tisztjével és 15 emberével az olaszok minden oldalról bekerítetik. Maroknyi csapatával az éj leple alatt átvágja magát az ellenség gyűrűjén és egy egész napon át tartja a legyőzhetetlen túlerővel szemben Col D’Echele magaslatot. Hősies magatartásával az ellenség csodálatát is kivívja. Haditettéért az arany vitézségi éremmel tüntetik ki.

1919-1920 között Dél-Somogyban a vörös csapatok lefegyverzésében vesz részt. Somogy és Baranya vármegyék katonai parancsnokságán beosztott tisztként szolgál. 1920. július 18-tól a testőrséghez vezénylik. Jelentős szerepet vállal a testőrség átszervezésében. Ő alakítja ki a korábbi magyar testőrségekből és a fővezérségi törzsszázadból a Magyar Királyi Testőrséget, gyalogos és lovas testőrség tagozódásban.

1921. május 22-én a királyi Vár Szent Jobb kápolnájában, a nyolc vitézi törzskapitány egyikeként - az alabárdos testőrség díszsorfala között - teszi le a vitézi esküt. 1921. augusztus 21-én megtartott első ünnepélyes vitézavatáson ő olvassa fel az avatandók névsorát. 1921 októberétől 1938. április 1-ig folyamatosan az Országos Vitézi Szék ügyvezető törzskapitánya.

Horthy Miklós, mivel államfői teendői miatt tartósan akadályozva volt abban, hogy a Vitézi Rend vezetését elláthassa, 1944. április 21-én kinevezi a vitézek főkapitányának helyettesévé vitéz Hellebronth Antal ny. vezérezredes helyére.

A kormányzó díszkíséretében részt vesz valamennyi országos ünnepségén és vitézavatáson. Gyakran kap a kormányzótól a testőrszolgálattól függetlenül külön bizalmas megbízásokat is. E bizalmi természetű megbízatások, de legfőképpen ügyintéző vitézi törzskapitányi működése révén olyan szoros kapcsolatba kerül a kormányzóval, és olyan megbecsülést szerez nála, hogy valósággal nélkülözhetetlenné teszi a személyét. A testőrségi parancsnoki beosztásának megszűnése után, vitézi törzskapitányként továbbra is referense marad a kormányzónak. A nyilas puccsot követően felfüggeszti a Vitézi Szék tevékenységét, kifejezve ezzel, hogy a Vitézi Rend nem működik együtt a megszállók által hatalomba emelt nyilas politikusokkal.

1944. októberben a Gestapo elhurcolja és deportálja. 1945. júliusban tér haza. 98 éves korában hunyt el a Szigetvár melletti Domoloson, ahol lakóházának falára a Történelmi Vitézi Rend 2012-ben, születésének 130-ik évfordulóján emléktáblát helyezett.

A kormányzó társaságában a budai vár udvarán

Sírja a domolosi Hegyessy-kápolnában (2012)

Vissza