vitéz Szügyi Zoltán
Huszt, 1896. február 9.Budapest, 1967. november 23.

 

Vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka, a magyar királyi honvédség egyik legkiválóbb, legtehetségesebb tisztje.

Az I. világháborúban ötször sebesül. Hadapród őrmesteri rangban az Arany Vitézségi Éremmel tüntetik ki.

A II. világháború alatt 1940–44-ig a kolozsvári hadtest-parancsnokságon, majd Pápán az ejtőernyős zászlóalj parancsnoka. 1942-től ezredes, a 2. magyar hadsereg 43. gyalogezredének parancsnokaként 1942–43 részt vesz a Don menti harcokban és a visszavonulásban. Az 1943 januári szovjet áttörés lassítása és részbeni feltartóztatása miatt kitüntetik.

1944-ben a Szent László hadosztály megszervezésekor annak parancsnoka lesz. Részt vesz a Garam menti, majd a dunántúli harcokban. Helytállásáért a német Vaskereszt Lovagkeresztjével tüntetik ki.

 

A Szent László Hadosztály a kormányzó utasítására 1944. október 17-én alakult meg a kelenföldi Károly király laktanyában azzal a céllal, hogy Magyarország kiugrási kísérleténél egy német megszállást ellensúlyozzon. Az ezreddé bővített, igen magas harcértékű pápai ejtőernyős zászlóaljból, a szintén elitegységnek számító kormányzói testőr-lövészzászlóaljból, valamint tiszthelyettes képzősökből, továbbá a légierő gépfelszerelés nélkül maradt önkéntes személyzetéből került megszervezésre. Parancsnoka vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy, vezérkari főnöke vitéz Lajtos Árpád vezérkari őrnagy, tüzérparancsnoka Dárday Vilmos ezredes lett.

A kudarcot vallott kiugrást követően a szovjet seregek ellen vetették be. Olyan eredményes volt, hogy az oroszok elnevezték őket a csapatjelvény alapján „bárdos brigantiknak”, és kihirdették, hogy bárkit, akit elfognak, a helyszínen azonnal ki kell végezni. Hadi sikerei miatt a kommunista diktatúra a "magyar Waffen SS hadosztálynak" bélyegezte meg. Valójában azonban a magyar honvédség elit, hazáját a végsőkig védő alakulata volt.

Az Ipoly torkolati szakaszán 1944. december 22-én harcba lépő hadosztály az Ipolytól keletre sikeresen visszavetette az orosz csapatok fölényes erejű, meg-megújuló támadásait, igen súlyos harcokban. A hősi önfeláldozás azonban a túlerővel szemben kevés volt. December 26-án parancsot kaptak a visszavonulásra. Ezután még több mint egy héten keresztül tartóztatták fel az orosz támadást, és egyedül tartották a Dunára támaszkodó arcvonal déli szárnyát egészen 1945. január 6-ig, amikor kivonták őket.

Vitéz Szügyi Zoltán hadosztályparancsnok a Szent László Hadosztály harcálláspontján. Balján a hadműveleti tisztje, Győry Lajos vk. százados, jobbján a hadosztály vezérkari főnöke, Lajtos Árpád vk. őrnagy


A hadosztály súlyos veszteségei után Pápa környékén kap elhelyezést újjászervezés céljából. Tavasszal már a Balaton-felvidéken, Zalában és a Mura völgyében harcol, majd az általános fegyverletétel után délnyugati irányban, fegyverrel a kézben vonul vissza osztrák területre. A magyar királyi honvédség utolsó, le nem győzött hadosztálya az 8. angol hadsereg csapatai előtt teljes fegyverzetben és díszmenetben kapitulál, amelyet az angol katonák végigtapsolnak. Az angol tábornok köszönetét és csodálatát fejezi ki vitéz Szügyi Zoltánnak, aki pár nappal később kapja kézhez a 8. angol hadsereg hadparancsát, amelyben az angol csapatok elé követendő mintaképül a Szent László Hadosztályt állították. A hadosztály fegyver alatt marad mindaddig, amíg remény volt Magyarország négyhatalmi megszállására, mint az angol csapatokkal együtt hazatérő rendfenntartó erő. Így kapta meg a lovagias brit ellenféltől a teljes elismerést.

A budapesti kormány háborús bűnösség címén kikérte az angoloktól a hadosztályparancsnokot, akik felkínálták neki a szökés lehetőségét, de nem élt vele. A Népbíróság 1948. február 23-án 10 évre ítélte, mely ítéletet a Népbíróságok Országos Tanácsa 1949. november 28-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta. Az 1956-os forradalom idején kiszabadult, de hamarosan ismét börtönbe került. 1957 őszén "kegyelmet" kapott, majd segédmunkásként dolgozhatott.

Hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak. A Legfelsőbb Bíróság 1994. március 31-én a háborús bűnösség vádja alól felmentette.

Vissza