Emlékmenet a 80 éve „málenkij”-re elhurcoltakért
2025.04.10.

Szabó Tamás VRNT mb. vitézi alhadnagy, vitéz Zentai István vitézi hadnagy - Történelmi Vitézi Rend

A Közép-Magyarország Kelet Törzsszék üllői alegysége 2025. március 8-án a Premontrei Rend Gödöllői Apátsággal karöltve szervezte a megemlékezést. 80 év után kapott először Gödöllőn méltó figyelmet a Premontrei Rend épületeiben kialakított hadifogoly gyűjtőtábor, ahol Budapest elfoglalása után több mint 50 000 katonát és civilt tartottak fogva két hónapon keresztül és vittek a Szovjetunióba „malenkij robot”-ra majd egymillió társukkal együtt.

Reggel 8:30-kor a gyászmisét az apátsági templomban Berta Tibor dandártábornok, tábori püspök celebrálta. A misén részt vett Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Vécsey László és Szűcs Lajos országgyűlési képviselők, a város polgármestere Gémesi György, Győrfi Beáta, Bárdi Péter alpolgármesterek, valamint Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Kaló Miklós ezredes, a MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred parancsnoka.

A misét követően a premontrei sírkertben felállított emlékoszlopot szentelte fel a püspök úr, majd Balogh Piusz O. Praem. Apát arról beszélt a jelenlévőknek, hogy a táborban több mint 5 000 fogoly vesztette életét a két hónap alatt és tömegsírjaik a mai napig feltáratlanok. A jelenlévők szervezetek megkoszorúzták az új emlékművet.

A gödöllői táborból kétszázas csoporttokban hajtották gyalog a foglyokat az országúton Cegléd felé, ahol a bevagonírozás történt. A foglyoknak tilos volt vizet, élelmet adni az út során. Aki kidőlt a menetből, azt a helyszínen agyonlőtték és az arra tévedt lakosokból pótolták a hiány. Ezért a falvak lakossága, nem mert az út mellé állni, pedig rokonaikat, ismerőseiket is láthatták a naponta elvonuló szomorú menetekben. A menetekből kidobott írásokat, értesítéseket (kőposta) a lakosság eljuttatta a címzetteknek, így kaptak a hozzátartozók értesítést a Budapesten és környékén eltűnt családtagjaikról, akik között sok katonakort el sem ért kiskorú is volt.

A Történelmi Vitézi Rend tagjai a gödöllői premontrei sírkertben az 1945-ben elhurcolt civil lakosság emlékére felállított oszlop felavatásán 2025. március 8-án

Ezt az útvonalat jártuk végig. Első megálló Üllő volt, ahol a város főterén Szűcs Lajos országgyűlési képviselő tartott beszédet és koszorúzott a világháborús emlékműnél, majd a város polgármestere Tóth Péter avatta fel az esemény emléktábláját a Helytörténeti Gyűjtemény falán.

Második megálló Monor sétáló utcája. A volt Ipartestület épületében gyűjtötték össze annak idején a német nemzetiségű lakosokat és vitték a hadifoglyok csoportjaival Ceglédre. Pogácsás Tibor ország-gyűlési képviselő emlékbeszéde után Kampfl Márk városi képviselő emlékezett nagyapjára, aki szintén a menetben volt.

Albertirsán a tiltás ellenére a község asszonyai élelmet adhattak a foglyoknak. A fővárostól messzebb, a második éjszakán a katonák is engedékenyebbek voltak az elcsigázott foglyokkal szemben. Ezt az esemény örökíti meg a könyvtár falán lévő emléktábla. A város az emlékmenet résztvevőit is vendégül látta a művelődési házában.

Ceglédbercelről a 060-as parancs szerint, amely kimondta, hogy a Szovjetunió háborús újjáépítéséből a német nemzetiségűeknek kell a legjobban kivenni a részüket, 619 férfit és nőt vittek el. Török József polgármester várta a megemlékezőket és helyezte el a megemlékezés koszorúját a volt gyűjtőhely előtti emlékművön.

Cegléden, a huszárlaktanyában volt a Kárpát-medence legnagyobb hadifogoly tábora. Itt 200 000 hadifogoly várta, hogy a Szovjetunióban vigyék őket. A foglyok negyede sosem tért haza a lágerek világából, a sarkkörön túlról, az urán- és szénbányákból, erdőirtásokról, emlékeztetett Bognár Zalán egyetemi docens a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.

Az egykori ceglédi huszárlaktanya emléktáblájánál

Vissza