Vitézavatás Székelyföldön
2025.06.10.
2025. május 10-én vitézavatásra gyűltek össze az erdélyi és az anyaországi törzsszékek tisztségviselői Székelyudvarhelyen a Szent Miklós római katolikus plébániatemplom előtt. Az eligazítást követően a székkapitányok az avatandókkal együtt elfoglalták helyeiket a templomban. 11 órai kezdettel bevonultak a széki zászlók, ezt követte a Vitézi Rend központi zászlója, országvédő pajzsa, avatópallosa. Utánuk érkeztek a központi tisztségviselők, az erdélyi és magyarországi törzskapitányok. A vitézi elöljárókat az egyházi méltóságok, majd őfelsége a Magyar Szent Korona másolata és a koronaőrök ünnepélyes bevonulása követte.
A szentmisét Márton József esperes-plébános celebrálta. Szentbeszédében az Isten-haza-család hármasságát emelte ki, amelyet ma már idejétmúltnak, sőt egyenesen elvetendőnek tartanak a nyugati társadalmakban. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, mint a Vitézi Rend is, akik még kiállnak ezért.
A szentmise után következett a vitézavatás, amely az immár évszázados elmaradhatatlan hagyománynak megfelelően az országvédő pajzs háromszori megkongatásával kezdődött. Az eskü szövegének elmondása után a Rend helyettes főkapitánya sorban megérintette a tagok vállát az avatópallossal. A 2025-ös esztendőben 10 fővel gyarapodott a szervezet, amelyből 4 fő várományosi jogon, 6 személy pedig a nemzetvédelmi tagozatba vétetett föl.
Vitéz Máthé Lóránt-Pál erdélyi országos törzskapitány ünnepi beszéddel köszöntötte az újonnan avatottakat. Elmondta: „...remélem, esküjükhöz híven méltóan fogják viselni a koronás címert a szívük felett és nemzeti ügyünk, megmaradásunk érdekében mindig ki fognak állni egyenes gerinccel az Isten, a haza és a család védelmében. Az embert nem génjei teszik naggyá, jó magyarrá, hanem az, hogy ezt miként éli meg. Magyarnak, székely-magyarnak lenni elhivatottság, nyelvi közösség és mindenekelőtt minőség … Sohasem a származásunk, a rangunk és a címünk adja meg emberi értékünk, hanem a tetteink és a cselekedeteink minősége. A magyarság nem származás kérdése, hanem a hazáért és a közösségért tett cselekedeteink sora. Így a saját tettel kivívott elismerés többet ér minden öröklött címnél. Hogy mik vagyunk, mivé válunk életünk során azt nem döntéseink, hanem képességeink szabják meg …”. Ezután vitéz Hunyadi Lászlónak, a Történelmi Vitézi Rend főkapitányának személyes hangú üdvözlő levelét olvasta fel.
A szentmise és a vitézavatás alatt Faluvégi Krisztina kántor és énekszakos művész-tanár énekelt és Lászlófi Árpád orgonaművész, zenetanár kísérte az orgonánál. Az ünnepség a nemzeti imánk és a Székely himnusz eléneklésével zárult. Az újonnan avatottak és családtagjaik, a Vitézi Rend tisztségviselői és a meghívottak közös bajtársi ebéden vettek részt.
vitéz Csergő István mb. székkapitány, Székelyudvarhely
